Az európai ízlés – a kakaóital megjelenése Európában

Miután Cortez 1519-ben a spanyol korona nevében partra szállt az Azték Birodalom területén, az azték uralkodó, Montezuma fényűző lakomával és egy különleges kakaóitallal, a xocolatl-tal fogadta. Az ital annyira megtetszett Corteznek, hogy miután leigázta és elpusztította az egész birodalmat, magával vitte a receptet Spanyolországba, és bemutatta azt az uralkodói családnak.

Habár ez a különleges ital Kolumbusznak köszönhetően már majdnem 20 évvel korábban is eljutott Európába, keserűsége miatt olyan általános nemtetszés fogadta, hogy szélesebb körökben egyáltalán nem terjedt el a híre.
Cortez ebből okulva átalakította egy kicsit a hagyományos azték receptet, és a kakaóitalhoz vaníliát és cukrot is adott. Számításai be is igazolódtak, ugyanis a módosított recept felcsigázta V. Károly német-római császár és udvara érdeklődését. Ezek után az uralkodói család csaknem 100 évig megtartotta magának a különleges ital receptjét, és mivel csak nagyon drágán lehetett hozzájutni a kakaóbabokhoz, ezért csak az Újvilág kormányzósága és Spanyolország arisztokrata körei engedhették meg maguknak hogy kortyolgathassanak a különleges italból.

A spanyol kakaómonopólium csak a 17. század első felében kezdett megtörni, amikor is az ország Habsburg kapcsolatai révén az ital egyre ismertebbé vált Németországban, Ausztriában, Németalföldön, majd Franciaországban és Olaszországban is. Angliában csak az 1650-es években terjedt el a csokoládé, és főleg frissítő italként fogyasztották. A kakaó minden országban nagyon vegyes érzéseket váltott ki, akadtak olyanok is, aki egyenesen „disznóknak való lének” titulálták.
Az 1660-as évekre a kakaófajtáktól eltekintve a spanyol és az angol udvarban nagyjából ugyanolyan, bár kissé zsírosabb kakaóitalt ittak, mint amilyet ma is fogyasztunk. Spanyolországban 1 uncia (körülbelül 28 grammnak felel meg) kakaóhoz 2 uncia cukrot és 8 uncia vizet kevertek, majd az egészet felforralták és habosra keverték, míg Franciaországban gyakran helyettesítették a víz felét tejjel, Angliában pedig víz helyett tej és tojás keverékét használtak az ital besűrítéséhez.

Habár a 18. századra ugrásszerűen megnőtt a csokoládéital fogyasztás Európában, a magas adók miatt továbbra is csak a gazdagok engedhették meg maguknak ezt a luxust. A magas adók ellenére azonban szép lassan a csokoládé vonzereje győzött. Amikor a gyarmatokról származó kakaó vámja drasztikusan lecsökkent (24 pennyről 1 pennyre), egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé ez a különleges ital, majd pedig a későbbiekben a kakaóbabokból készülő csokoládé is.

Ha Ti is szívesen megkóstolnátok az aztékoktól ránk maradt recept alapján készült hagyományos kakaóitalt, akkor irány a webshopunk, ahol St. Lucia szigetéről származó kakaórudakat tudtok tőlünk vásárolni!

 

Galéria

Referenciák